Hol a zöld határ? Mire legyen szabad használni a kannabiszt?

Hol a zöld határ? Mire legyen szabad használni a kannabiszt?

Egy partidrogtól, az ecstasytól remélnek áttörést a poszttraumás stressz szindrómában szenvedők kezelésében. Az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) engedélye alapján jövő tavasszal elkezdhetik a klinikai kísérleteket a szakmai körökben MDMA-ként ismert amfetaminszármazékkal.

A varázsgombák hatóanyagát, az LSD-hez hasonló hatású hallucinogént, a pszilocibint is gyógyszerként vetnék be, mégpedig a súlyosan depressziós betegek szorongásos tüneteinek a kezelésére. Ezek a hírek csak a laikusokat lephetik meg, a pszichoaktív szereknek ugyanis legtöbbször gyógyító hatásuk is van.

A sebészeten évtizedekig a kokain volt a leghatékonyabb helyi érzéstelenítőszer, a morfium származékait pedig manapság is széles körben használják fájdalomcsillapításra. Más szereket váltakozó sikerrel alkalmaznak. Az utcán speedként ismert amfetaminszármazék a hiperaktív figyelemzavaros gyerekek kezelésében máig az első számú választás – hoz példákat Demetrovics Zsolt addiktológusprofesszor, az ELTE Pszichológiai Intézetének vezetője –, bár fogyasztószerként és antidepresszánsként megbukott.

Több évszázados, meglehetősen kiterjedt tapasztalatok is azt vetítik előre, hogy a világ legtöbb országában egyelőre illegális, mégis népszerű tudatmódosító szer, a marihuána feldobhatja a gyógyszerkutatók hangulatát is. Az indiai kender (Cannabis sativa var. indica) bódító hatású, enyhén hallucinogén hatóanyagáról, a delta-9-tetrahidrokannabinolról, a THC-ről legutóbb épp a Bilkei-Gorzó András molekuláris biológus vezette németországi kutatócsoport derítette ki, hogy szinte megfiatalítja az egerek agyát. Mint a kutató a hvg.hu-nak két hete elmondta, a szer jelentősen javította az idősebb kísérleti állatok emlékezőképességét. A kísérlet azonban óvatosságra is int: a fiatalok ugyanannak a kezelésnek a hatására feledékenyebbé váltak.

 

A központi idegrendszerre ható szereknél általában sem mindegy, milyen életkorban stimulálják velük az idegsejteket. Az agyi neuronhálózat végleges kialakulása nagyjából 21 éves korig tart, ezért kénytelen súlyosabb következményekkel szembenézni, aki korábban kezdi. A fiatal kannabiszfüggők elsősorban épp a memóriájuk és az ítélőképességük romlásával számolhatnak. Jó hír viszont, hogy akik 20 éves koruk után gyújtják meg az első spanglit, azok csak elvétve válnak függővé. A marihuánahasználóknak amúgy is legfeljebb a 8-9 százaléka válik a szer rabjává – lényegesen kevesebben, mint akár a nikotin, akár az alkohol esetében (lásd Függő változók című írásunkat).

A „fű”, „zöld”, „gyom” (angolul: weed) néven is emlegetett marihuána körültekintőbb megítélését szakemberek az 1990-es évek második fele óta szorgalmazzák. A THC hatásmechanizmusát feltérképezve akkoriban derült ki, hogy a molekula úgy illik egy bizonyos receptorfehérjébe, mint kulcs a zárba. Ebből egyenesen következett, hogy az emberi szervezet maga is termel a kannabinoid receptorokba illeszkedő molekulákat. Ezeket meg is találták: szerepet játszanak például az immunrendszer működésében, és kulcsfontosságúak az idegsejtek közötti kommunikációban.

„Ha valakinek az agyi receptorait elfoglalják a rendszeres füvezéssel a vérkeringésébe juttatott THC-molekulák, akkor a szervezete már nem termel eleget a memóriafolyamatokban afféle karmesterként funkcionáló endokannabinoid molekulákból. Csakhogy idősebb korra az endokannabinoidok termelése már amúgy is akadozhat, ekképp a fáradó rendszernek még jól is jöhet a külső segítség” – magyarázza az idős és fiatal egerek reakciója közötti látszólagos ellentmondást Bíró Tamás fiziológusprofesszor, a Debreceni Egyetem Immunológiai Intézetének vezetője.

Az elszállós hatásért felelős, enyhén hallucinogén THC többi, tapasztalati úton szerzett jótékony hatását is visszaigazolni látszik a tudomány. Émelygéscsökkentő és hányáscsillapító hatása miatt segíthet szinten tartani az AIDS-betegek vagy a kemoterápiára szorulók testsúlyát.

A Kínában, Indiában és Afrika nagy részén a múlt század közepéig általánosan használt gyógyír ezért is számíthatott a még manapság is évente százezrek életét követelő hasmenéses-hányásos megbetegedések jóformán egyetlen hatékony ellenszerének.

Kutatók az utóbbi években derítették ki, hogy a kannabisz több autoimmun nyavalya ellen is jó lehet: jelentősen enyhíti a sclerosis multiplex több súlyos tünetét, hatékony a Crohn-betegség vagy a rheumatoid arthritis terápiájában. A szemben lévő csarnokvíz okozta nyomás csökkentése által pedig elodázhatja a zöld hályog miatti súlyos látásromlást is.

 

A nyugati medicinában rendszerint a THC szintetikus – ezért kiszámíthatóbb hatású, pontosan adagolható – változatát használják. Más kérdés, hogy a betegek jelentős része szerint ennek gyengébb a hatása. Erre az lehet a magyarázat, hogy az indiai kender több tucat rokon vegyületet tartalmaz, amelyek egymásra gyakorolt hatása több szempontból is áldásos lehet. „Az önmagában is gyógyhatású, epilepszia elleni szerként különösen ígéretes kannabidiolnak (CBD) például ugyancsak vannak fájdalom-, gyulladás- és émelygéscsökkentő tulajdonságai.

A két molekula erősítheti egymás hatását, a CBD ráadásul jelentősen mérsékli a THC több nemkívánatos (például a pszichoaktív) hatását is. Ezért is egyre nagyobb szerepet kap a  kannabiszalapú gyógyszerek újabb generációiban” – magyarázza a szervezet belső kannabinoid rendszerét kutató Bíró Tamás.

A terápiás füstölgésre az átlagosnál nyitottabb Kalifornia államban a költséges laboratóriumi kísérletezgetés helyett vagy mellett a drogkender ellenőrzött nagyüzemi termelésével is próbálkoznak. Egyenpakettekben kerülnek a patikák polcaira a THC-t, CBD-t és a többi kannabinoidot szinte állandó mennyiségben tartalmazó növényrészek.

Az orvosi célú füvezést már nem tiltják a törvények az USA tagállamainak több mint a felében, számos dél-amerikai országban, illetve Európában például Cseh-, Horvát-, Lengyel-, Német-, Olaszországban és Macedóniában. Ha pedig egészségesekről van szó: Spanyolországban csak nyilvános helyeken tilos a füvezés, az e tekintetben jól ismert Hollandiában pedig a turisták is betérhetnek a „coffeeshop”-okba. Az uruguayi patikákban idén nyár óta akár élvezeti célból is kapható fű – de csak ottani állampolgároknak. Az engedékenyebb országok a tilalom enyhítésével az illegális drogkereskedelem vitorlájából is kifognák a szelet.

Forrás: HVG.hu



Comments

comments

About The Author

Related posts

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.