Az online drogpiac biztonságosabb?

Az online drogpiac biztonságosabb?

Két jelenség fenyegeti az utcai dílerek piacát napjainkban: a legalizáció és az internetes drogkereskedelem. Előbbi előnyeit alighanem minden olvasó pontosan ismeri, utóbbit nem szokás pozitív fejleményként emlegetni. Egy ausztrál kriminológus szerint azonban a darknetes drogbeszerzés csökkenti a fogyasztóra leselkedő ártalmakat.

Hogy mit is takarnak a „dark web” és a „dark net” szavak, arról most elég annyit tudni, hogy hagyományos kereséssel és böngészéssel elérhetetlen honlapokról van szó. A weblapok üzemeltetése a titkosítások miatt nehezen tárható fel, és a látogatókat is titkosított IP-címek használatára kötelezik, így a nyomozók rendszerint csak akkor tudnak lecsapni a piac szereplőire, ha azok elővigyázatlanságból súlyos hibákat követnek el. A dark net látogatóinak nagy része illegális drogok vásárlása miatt keresi fel az ott található oldalakat, de a feketepiac minden szegmense képviselteti itt magát az fegyverárusítástól az embercsempészeten át a gyermekpornóig.

Az ausztrál kriminológus és kutató James Martinmégis úgy véli, hogy a dark net lehetőséget nyújt a felelősségteljesebb droghasználatra, és csökkenti a szervezett bűnözéssel ápolt kapcsolat veszélyeit, kiváltképp az utcai vásárláshoz köthető erőszakot. A web sötét oldala valójában nem is olyan sötét, hiszen a TOR-böngészőt letöltve bárki számára elérhetők az oldalai. Ennek köszönhetően a kutatók is biztonságban követhetik az előforduló drogtípusokat, az árakat, és fogyasztói visszajelzések alapján a minőséget is.

A felmérésekből tudjuk, hogy a dark neten leggyakrabban értékesített drogok jelenleg az MDMA, az LSD és a különböző kannabiszszármazékok. Az egyes országok között persze megfigyelhetők különbségek, viszont általános jelenség, hogy az alacsonyabb kockázatú drogok a kelendőbbek, míg például a heroin a lista végén kullog. Az ártalmakat egyfelől az csökkenti, hogy az eladónak és a vásárlónak nem kell személyesen találkoznia.

A vevő elküldi a vásárlási összegnek megfelelő bitcoint, és a posta kiszállítja neki a csomagot. Martin szerint ez a típusú beszerzés három előnnyel jár. Egyrészt csökkenti a drogháborúból ismert erőszakot, és biztonságosabb üzletelést tesz lehetővé. Az üzletfelek nem ismerik egymás lakóhelyét, így fel sem merülhet, hogy konfliktushelyzetben egyikük felkeresse a másikat. További problémákat előz meg, hogy nincsenek közvetítőemberek, alacsony és magasabb szintű dílerek a láncolatban, hiszen többnyire láncolat sincs.

Másrészt az online fórumokon megosztott tapasztalatoknak köszönhetően biztonságosabb droghasználati gyakorlatok terjednek el, amit az utcai piactól aligha várhatnánk. Az online vásárlók ugyanis jobbára iskolázottabbak, tehetősebbek és hajlamosabbak az ártalomcsökkentő megközelítés promótálására és a mértékletes használat népszerűsítésére. A már lelőtt Silk Roadon hetente lehetett kérdezni egy anonim orvostól a biztonságos használati módokról.

Végül pedig a dark weben tisztább drogokat értékesítenek, amikben kevesebb egészségre káros szennyezőanyag található. Elég itt a féregirtóval felütött kokainra vagy a fentanillal kevert heroinra gondolni, ami épp tizedeli az amerikai ópiáthasználókat. Ráadásul sok terjesztő pontos hatóanyag-tartalmat is mellékel az áruhoz, például kannabinoid profilt a hasishoz, vagy MDMA-tartalmat az ecstasy tablettához.

James Martin biztos benne, hogy a „fizikai piac” nem fog eltűnni, de valószínűsíti, hogy a közeljövőben meredeken növekedni fog az online térben történő drogvásárlás. Egy veszélye azonban mindenképp van a dark weben történő vásárlásnak: ahogyan az utcán, itt sem nézi senki a vásárló korát. Így egy zsebpénzzel jól eleresztett tizenpáréves TOR-használó is könnyen hozzájuthat a drogok széles palettájához. A dark netnél ilyen téren biztonságosabb megoldást jelentene az állami szabályozás, amelyben a kiskorúaknak nem lenne lehetőségük a vásárlásra.

Forrás: CKMagazin.info



Comments

comments

About The Author

Related posts

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.