Fél Amerika legalizálta a marihuánát, de a gazdasági csoda még várat magára.

Fél Amerika legalizálta a marihuánát, de a gazdasági csoda még várat magára.

Évi 6,6-6,7 milliárd dollárt tettek ki 2016-ban a legális kannabiszpiac bevételei az Egyesült Államokban – ez 30 százalékkal több, mint a 2015-ös adat.

Az új piaci szegmens ezzel az amerikai gazdaság második legnagyobb növekedést produkáló területévé vált. A bevételek 71 százaléka, 4,7 milliárd dollár a gyógyászati célú marihuána (medical use) forgalmából származik, a maradék, 1,9 milliárd dollár a rekreációs fogyasztásból (adult, illetve recreational use) jön össze.

A New Frontier Data elemzése az évi 16 százalékos becsült átlagos éves növekedési ütem mellett 2025-re 24,1 milliárd dollárra jósolja a szektor bevételeit (összehasonlításként: ennyit termelnek egy évben a bárok és az éjszakai mulatók az Egyesült Államokban a Statista adatai szerint). Az egészségügyi célú marihuánafogyasztás valamivel lassabban, évi 12 százalékkal, míg a jelenleg kisebb forgalmat bonyolító rekreációs kannabiszfogyasztás dinamikusabban, 21 százalékkal bővül évről évre, legalábbis az előrejelzés szerint.

A drámai növekedés kétféle hajtóerőnek köszönhető: az egyik a kannabisz fogyasztását legalizáló új államok belépése a piacra, a másik a fogyasztók elvándorlása az illegális piacról a legális felé. A növekedés emiatt abban az esetben is borítékolható lenne, ha egyéb tényezők lefelé vinnék a termék kiskereskedelmi árát. Ráadásul az előrejelzések szerint az árnövekedést elősegítheti a hozzáadott értékkel készülő marihuána alapú termékek (ehető termékek, kannabiszolaj stb.), illetve a fogyasztáshoz kapcsolódó eszközök iránti növekvő kereslet, míg a fű hagyományos formája, a kannabisz virágos hajtásvége a várható kínálati bőség miatt nagyobb eséllyel lesz olcsóbb.

Valójában nem legális

Miközben a növekedési adatok egészen meggyőzőek, nehéz visszavonhatatlan következtetésre jutni a legális fűbiznisz jövőjéről, mert a legalizációt az USA-ban szabályozási anomáliák övezik.

A legfőbb ezek közül, hogy bár az egyes államok autonóm jogaikkal élve így vagy úgy keresztülvitték a piac fehérítését, szövetségi szinten a marihuána továbbra is illegális. Világszerte még mindig egy igen szigorú, 1961-es ENSZ-egyezmény az irányadó a fű és a többi kábítószer szabályozásának tekintetében, amelynek egyik tételmondata, hogy 25 éven belül világszerte fel kell számolni a nem gyógyászati célú drogfogyasztást. 

Túl azon, hogy a stratégia láthatóan nem működik, hiszen az ENSZ célkitűzése alapján az emberiségnek már több mint negyed százada le kellett volna számolnia az összes droggal, az egyezményre hivatkozva bármely, a legalizációt már végrehajtó országban visszafordíthatják a folyamatot, ha politikai változás jön.

Igaz ez a legalizáció terén élenjáró USA-ra is – hívta fel a figyelmet Julia Buxton, a CEU és a Swansea Egyetem összehasonlító politológiával foglalkozó professzora, aki évtizedek óta foglalkozik a drogszabályozással és a kábítószerekre szakosodott szervezett bűnözői hálózatokkal.

A féllegalitás emellett erősen rányomja a bélyegét az iparágra: mivel a szövetségi törvények továbbra is tiltják a fűfogyasztást, a bevételeket nem lehet bankokban tárolni, így a szektor készpénzben fuldoklik, illetve kénytelen átállni a kriptovalutákra. Emiatt aztán nem teljesen átláthatók a kereskedelmi bevételek, és lehetetlen komplex adórendszert kifejleszteni.

Forrás: Qubit.hu



Comments

comments

About The Author

Related posts

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.